Egyetlen válasz három pünkösdi kérdésre - dr. Somogyi Barnabás  Ugyanazon Lélek által - Ifj. Szilágyi Sándor  Változni... ugyan miért? - Szommer Hajnalka  Meghívó - konferencia a baptista istentiszteletről Rákoscsabán  Gyülekezeteink életéből - Dunaharaszti, Angyalföldi hírek  Ilyenkor pünkösd táján - archív írás a Lelki Élet 1949. évi számából  Hangszereket keresünk! - Pátkai Imre  Missziókerületi HÍrek - Újvári Ferenc  Kitekintés a baptista világra  Az "Égi Posta" - Szebeni Olivér  Ismét Újpesten tartják meg az Egyházzenei Tanfolyamot (B.P.)  Misssziókerületi lapunk a Világhálón - Marosi Nagy Lajos  Hírhozó-Hírvivő

 Az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv második fejezete a keresztyén pünkösd történetéről és az újszövetségi gyülekezet születéséről szól. A Szentlélek kitöltése után Jézus tanítványai az izráeliták pünkösdjét ünneplők sokadalmában találták magukat. A kis csoport feltűnést keltett, mert úgy kezdtek el beszélni, mint akik nagyon fontos és friss ismeretek birtokában vannak, amiket feltétlenül közölniük kell mindenkivel, akár ismerős, akár nem.
A templomba igyekvő zsidó férfiak megdöbbenve és csodálkozva tették fel a kérdést maguknak és egymásnak:" Imé,ezek, akik beszélnek, nem Galileából valók-e?" Döbbenetük egyik oka az volt, hogy mindenki, bárhonnan jött, anyanyelvén hallotta megszólalni az egyszerű ruházatú, köz-szereplésből nem ismert embereket. Igyekeztek ezért a saját nyelvük szerint csoportosulni a lelkes tanúságtevők körül. A döbbenet másik oka, hogy a helyi járókelők közül mind többen fölismerték a Jézussal együtt járó tanítványokat, akik Galileából valók voltak. Így még meglepőbb volt, hogy görögül, latinul, arabul olyan értelmesen beszélnek, mintha csak a környék nyelvjárásain társalognának. Pünkösd reggelén, Jeruzsálem utcáin az első tudakozódás a fennhangon, de kéretlenül megszólalók kilétére vonatkozott. Ha értelmes szó üti meg a fülünket, vagy távolabbról beszéd foszlánya hallatszik, ösztönösen kérdezzük: ki beszél? A legtöbb ember már ennek tudatában dönti el, hogy figyeljen-e, vagy továbbmenjen.

 

  Ott ültem a kapu tetején, egészen körbevettek a dúslombú nagy diófa ágai, mind az otthonlevők, mind a járókelők számára teljesen láthatatlanul. Talán csak azért, mert az emberek hétköznap oly ritkán tekintenek fölfelé... Szóval ott ültem a kapu tetején, és vizsgálódtam. Nézegettem az utca emberét, aki egyetlen méterrel hordta csak alattam könnyű nyári kalapját vagy piros, pöttyös fejkendőjét. Mikor a kapunk elé ért, szoborrá váltan kísértem végig mozdulatait. Tetszett a mulatság, az észrevétlenül maradás, a megfigyelő pozíció titokzatossága. Sajnáltam, hogy oly ritkán téved arra valaki. Üres volt az utca, a nyári szellő meg-meglibbentette a tenyér-nyi diófaleveleket, madarak röppentek innen-oda cikázva, ők láttak, tisztes távolban maradtak. Egy falusi meleg délután volt. Történéstelennek ígérkezett. De már akkor is azon a véleményen voltam, hogy a történések mindig körülöttünk vannak, s a mi dolgunk, hogy fölfedezzük őket. Hát ezért másztam föl a kapu tetejére. S nemsoká találkoztam is vele...
Ahogy ott könyököltem az ágak közt, és igyekeztem a nagyszerű természet meg-ismerésére vágyó gyermekagyam éhségét diófánk öblös zöld leveleinek vizsgálatával csillapítani, egyszer csak meg-akadt a szemem valamin. Hosszúkás volt, tüskék álltak ki belőle, tömzsinek tűnt, és az egyik levél tartotta. A szomszédos levelek szélén különös cakkozás látszott, s ahogy jobban szemügyre vettem a “valamit”, láthattam, hogy a tőlem távolabbi végét nem a szél mozgatja. Evett. Zöld külsejét piros, sárga, kék pöttyökkel viselte. Igazán szép-nek láttam. Mint később megtudtam, az emberek egyszerűen csak diófahernyónak titulálták az én csodálatos felfedezésemet. Az is feltűnt, hogy senki sem fogadta örömmel a hírt, hogy diófánkon ilyen élőlény tanyázik. Nem értettem. Rendszeres látogatója lettem a szín-pompás állatnak, nap mint nap gyönyörködtem benne, tetszett, hogy egészen közelről nézhetem, és sosem érintettem meg. Micsoda teremtmény! – gondoltam újra meg újra. Boldog voltam, hogy fölfedeztem, s mivel nem tett meg nagy távolságokat, könnyen rátaláltam a következő napokon is. Aztán eltűnt. Először azt hittem, megette valami. Később hallottam, hogy a hernyókból lepke lesz. Sokáig nem tudtam kibékülni ezzel a tudattal. Nem értettem az én világszép hernyómat, hogy mért akart másmilyen lenni, mért hagyta ott színes, pöttyös zöld ruháját, mért nem volt megelégedve magával, amikor ő volt a legizgalmasabb felfedezésem akkoriban. Szomorú voltam a változás miatt. Kicsit enyhült a bánatom, mikor megtudtam, hogy nem ő döntött így, hanem életének része a változás, mindenképp bekövetkezik. S mikor arra gondoltam, hogy nem lehetett túl érdekes az élete egyetlen diófán, s hogy most mennyivel többet lát a világból a levegőből, s mennyivel könnyebben jut el egyik helyről a másikra, még örülni is tudtam változásának.
A változás az élet rendje. Azóta már tudom, hogy ez mindenre igaz, ami a földön van. Egyetlen egy van, Aki változhatatlan, más minden és mindenki mindig változik. (Mi sem vagyunk kivételek.) Ám hogy merre, az már rajtunk múlik. Nem az a kérdés, hogy újuljunk-e vagy sem, hiszen folyamatosan tesszük. Felelősségünk az, hogy milyen irányt választunk. A külsőnk változásának, "újulásának" iránya nem választható, az elmúlás lassú folyamatának állomásain haladunk előre. De a bensőnk! Istenünk, az örök változhatatlan megadta azt a lehetőséget, hogy bensőnk napról napra megújuljon, s ne az elmúlás, hanem az örökkévalóság felé haladjon újjászületésünk után.
Életünkben a változás automatikus, a jó irányba történő változásnak tudatosnak kell lennie. Vajon tétlenül várjuk létünk előrehaladását, vagy akarjuk teljes akaratunkkal a jó irányt megtalálva követni azt?

 

---

 Előadások és szekcióbeszélgetések mutatják be és elemzik a baptista istentisztelet múltját és jelenét, elméletét és gyakorlatát közösségünkben.

Zsinagógai istentisztelet. – Újszövetségi istentisztelet. – A reformáció isten-tiszteletre gyakorolt hatása. – Német hatások a magyar baptisták istentiszteletére. – Amerikai gyakorlatok és mai divatirányzatok megjelenése. – Modern igehirdetés. – A dicsőítés, mint "divatos" istentiszteleti elem. – Az imádság szerepe, a hatékony imaóra. – Hol a határ? Feszültség hagyományaink és az evangélizáció modern útjai között.

Budapest déli szomszédságában, a Ráckevei-Dunaág mellett található missziókerületünk egyik fiatalabb gyülekezete Dunaharasztin. Kevéssel több, mint öt évtizede, 1947-ben alakult, néhány ott lakó baptista testvérünk kez-deményezésére Surányi István vezetésével. A negyvenes évek végén odatelepült hívő férfiak magukkal vitték a soltvadkerti gyülekezetben szerzett tapasztalataikat és ez a hatás meghatározó volt a kis közösség alculatának kialakulásában. Hamar el-indult a tanítói és a zenei szolgálat. A települést sújtó 1956-os földrengés híre bejárta az országot, és megismertette Dunaharaszti nevét sokakkal.

 Az indulás éveiben Bretz Vilmos lelkipásztor járt át a szomszédos Szigetszentmiklósról, majd Cser-halmi Imre, Lázi Sándor, Gulyás József, Hetényi Pál, Kovács Imre pásztorolta a gyülekezetet és az időközben csatlakozó majosházi kis gyülekezetet, amely Dunaharaszti körzeti állomásaként működik ma is. Varga Boldizsár lelkipásztorsága idején adták át a mai korszerű, esztétikus imaházat, amelyben karzat, majd később orgona is épült. Egy rövid ideig Révész Benjámin testvér pásztorolta a gyülekezetet, 1998-ig amikorra elkészült az új lelkipásztorlakás és Háló Gyula testvér vette át a gyülekezet és körzete lelkigondozását. A gyülekezet mintegy 80 tagú. Az új pásztor szolgálatba állásával megpezsdült az élet. Az addig is aktív ének- és zenekar szolgálatát az ifjúság ének és zenei csoportjának munkálkodása gazdagítja. Működésbe léptek a gyülekezet különböző koroszályai, a bibliakörben óvodások, iskolások, a 20-as körben az ifjúság, a 40-es klubban a középkorúak. Új programként indult be a bibliai foglalkoztató ház, "Mai istentiszteletek" címmel havi evangélizációs rendezvényt tartanak, "Gondolkodó Estek"-et meghirdetve előevangélizációs havi előadás sorozatokat indított be a gyülekezet új lelkipásztora. A gyülekezeti könyvterjesztéssel hetente a piacon is megjelennek Dunaharaszi baptistái, és örömmel hallhatjuk a lelkipásztor bizakodó szavait is: vannak látogatók, érdeklődők. A gyülekezet jövőjét a belső közösség erősítése, továbbépítése teszi igéretessé, amelynek keretében új lelkimunkások képzése és munkába állítása, valamint egy információs lap beindításának terve is szerepel. Az utóbbi időszakban sok traumát átélt közösség rugalmas, szeretetteljes nyitása biztató jel a gyülekezet növekedésére nézve, amely a gyülekezet Urának, Jézus Krisztusnak áldásával, és testvéri összefogással bizonyára meg is valósulhat Dunaharasztin.

Örömmel számolhatok be arról, hogy a legutóbbi Lelki életünkben vázolt imaházbővítési terveink már a megvalósulás útján vannak!
 1999. április 17-én írtuk alá a lakásvásárlási szerződést, az árat kifizettük és a kulcsokat megkaptuk. Ennek megfelelően még e hónapban meg tudjuk valósítani az imaházzal való össze-kötést, és a gyerekek május 2-án már új helyen gyakorolhatnak a délutáni anyáknapi ünnepségre.
Istennek legyen hála – a támogatóinknak pedig köszönet érte, – hogy anyagi lehetőségeinkből még a felújításra, átalakításra is marad. Szükség is van rá, mert a nagytermünk is éppen eléggé rászorul a felújításra. Ezek a munkák bizonyára áthúzódnak a következő esztendőre is, de már a nyáron szeretnénk elkezdeni.
Azért is hálásak vagyunk Istennek, hogy nem ez a legfőbb örömünk! Bemerítési ünnepre készülünk, és a legutóbbi evangélizáción megmutatta az Úr, hogy a lelki munkában is érdemes fáradozni, ott is tud áldásokat adni. Reménységünk szerint az októberi nagy evangélizációs kampányunk már a megújult imaházunkban lesz!
Köszönjük mindazoknak a támogatást, akik engedtek az Úr indításának, és kívánjuk, hogy tapasztaljuk meg mindannyian saját szolgálati helyünkön Mindenható Urunk jóságát és gazdagságát!

a hívő ember önkénytelenül is a Szentlélek forrásához közeledik. Zarándok utunkban megfáradunk, lelkünk szomjúhozik, felüdülést keres, s figyelve halad, vajon mikor hallja a szent vizek csobogását és meríthet lelkének megtisztult poharával üdítő italt.

Pünkösd az az ünnep, mikor az ember lelke megtelítődik Istennel. A Szentlélekkel való megtelés állandó szükséglete lelkünknek. Jöhetnek életünkben viharok, megpróbáltatások. Jöhet borongós, napfény nélküli dél, csillagtalan hosszú éj, de mindez nem változtathatja meg a legfőbb életfeltételt: Istent a szívedből ki ne bocsásd!

“A Szentlelket ne űzzed el!”

"Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával! Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával! Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral! Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!"(150. Zsoltár 3-6.)
Ezt a célt tűzve magunk elé, álljunk e nemes ügy mellé!

A szigetszentmiklósi gyülekezetben április 1-től Meláth Attila testvér, a BBMK Tanácsának titkára látja el az ügyintéző lelkipásztori feladatokat. Az új lelkipásztor beállításáig Asztalos Imre és dr. Mészáros Kálmán ny. lelkipásztorok vállalták az igehirdetői szolgálatot. · Látogatást tett Tahitótfalun a Missziókerületi Tanács képviseletében Lakati Péter alelnök és Meláth Attila titkár testvér, akik beszélgetést folytattak a gyülekezet lelkipásztorával és a vezetőség tagjaival. · A szentendrei gyülekezetbe látogattak el április 22-én a miszsziókerület vezetői: Újvári Ferenc elnök, Lakati Péter alelnök és Meláth Attila titkár testvérek, találkoztak a gyülekezet tagjaival és megbeszélést tartottak a gyülekezet vezetőségével. · Ócsán tartotta meg májusi ülését a Missziókerületi Tanács. A május 6-i ülésen részt vett Pátkai Béla missziói titkár is, aki beszámolt baptista missziónk aktuális helyzetéről. Szóba került a “ mobilpásztor” kérdése, a Tahi tábor ügye, a baptista alapítványok helyzete – utóbbiról a missziókerület őszi konferenciáján hangzik majd el előadás. A tanács ülésén Asztalos Imre testvért arra kérték fel, hogy legyen a " Lelki Életünk" terjesztésének koordinátora. A márciusi ülésre meghívást kapott a szerkesztő, Marosi Nagy Lajos testvér is, és közösen tekintették át a lappal kapcsolatos teendőket. A missziókerület vezetői egyetértettek a szerkesztő koncepciójával, hogy a lap legyen független. Ne legyen benne egyházpolitika, de szóljon a missziókerület életéről, problémáiról. Legyen lelki tartalma, és közöljön rövid híreket, információkat a világ baptistáiról is. Legyen összekötő kapocs, szívesen olvasott kiadvány. A missziókerület vezetői belátták, hogy a lap nem lehet önfenntartó, támogatók és anyagi áldozat nélkül nem jelenhet meg rendszeresen. Éppen emiatt, az ár csak jelképes lehet, amely jelezni kívánja, hogy van értéke, ezért becsüljük meg, de olyan árat kellett meghatározni, hogy annak kifizetése senkinek se okozzon gondot. A kialakított ár példányonként 35 Ft. Továbbra is gyülekezeti terjesztőkre, lapkezelőkre van szükség, akik Asztalos testvérrel tartják a kapcsolatot. Célszerű lenne gyülekezetenként együtt megvásárolni a lapot. A pünkösdi szám még adományból ingyenes. Ősztől azonban már fizetni kell érte. Előre láthatóan a lap kéthavonta jelenik majd meg. Megerendelhető: Asztalos Imrénél, a Lelki Életünk terjesztési felelősénél.: Telefon 06-1-370-1549 (Ú.F.)

 A 10.000 példányban megjelenő angol baptista hetilap 1999-ben ünnepli megjelenésének 100.jubi-leumát. A "Baptista Újság" 1899. február 24-én jelent meg először. A kiadvány sokáig az angol baptista szövetség hivatalos lapja volt, ma is a szövetség része, de szerkesztői szempontból független. "A Baptist Times dicső múltra tekint vissza, és a jövő kihívásainak bátran néz elébe" – nyilatkozta a jubileum kapcsán John Capon, a lap szerkesztője, aki 1991 óta áll a lap élén és az újság negyedik szerkesztője. A Baptist Times szövetségen belüli szerepéről Capon így nyilatkozott: "A lapnak három feladata van: a baptistákat informálni a baptistákról; a baptistákat informálni a világról; a világot informálni a baptistákról." (EBPS)

nagymértékű segélyezést folyta-tott az ukrán és magyar árvízsújtotta területeken. A Világszövet-ség segélyszolgálata mintegy 5000 dolláros segítséget továbbított a Magyar Baptista Szeretetszolgá-laton keresztül. Ugyanakkor más baptista szervezetek is küldtek segélyt. Szenczy Sándor, a Bap-tista Szeretetszolgálat kuratóriu-mának elnöke szerint a segélyek 90%-át Ukrajnában,a 10 %-ot Ke-let-Magyarországon osztották szét. Viktor Kulbich az Ukrán Baptista Gyülekezetek köszönetét fejezte ki. " Az ukrán és magyar árvizek, a Bangladeshben és Kínában folyamatosan nyújtandó segélyezés arra mutat rá, hogy a szükség idején a Baptista Világsegélynek azonnal kell cselekednie" – jelentette ki Paul Montacute, a Baptista Világsegély igazgatója. (Baptist Press)   

 Az EBF Végrehajtó Bizottsága áp-rilis 8-11 között megtartott ülésén törölte a lengyelországi Wroclaw-ban, július 20-25. között tervezett Kongresszusát, mivel az EBF tag-szövetségei olyan alacsony részvételt jeleztek, amely jelentős anyagi veszteségekhez vezetett volna. Nyugaton és Keleten is az Európa bal-káni részén fennálló hadiállapot hatással volt a jelentkezések számára – jelentették.
 

  Április 8-ig összesen 201 leendő résztvevő jelentkezett a Kongresszusra, és a Baptista Szövetségek által végzett felmérések szerint körülbelül 1300 résztvevőre lehetett számítani. Legalább 3800 résztvevő kellett volna ahhoz, hogy a kongresszus kiadásait fedezni tudják. A feltételezett jelentkezések száma alapján mintegy 90.000 dolláros veszteséggel kellett volna számolni. A Wroclawi Helyi Rendező Bizottság arról értesítette az EBF Végrehajtó Bizottságát, hogy a kongresszus törlésének kérdésé-ben késedelmesen meghozandó döntés nagy anyagi veszteségekhez vezetne a kötbérek miatt, ezért azonnali intézkedésre volt szükség. Az EBF Tanácsának éves találkozóját, amelyet eredetileg közvetlenül a júliusi kongresszus előtt tervezték megtartani, átütemezték, és azt a németországi Hamburgban, tartják meg szeptember 23-26. között.

Ettől hangos ma a világsajtó, ezzel kezdik híreiket a rádió- és a televízióállomások híradói. Ami nálunk csak filmmé merevedett szörnyű képsorokat jelent, az tőlünk délre, nem messze a magyar határtól valóság. Újvidék Dunába bombázott hídjai jelképei a háborút viselő és háború sújtotta ország elszigetelődésének. Érdemes a kiváltó okokat is látni, mielőtt hamis következtetéseket vonnánk le a kétségtelenül szörnyű és nem kívánatos háború okairól. Erről a sajtóban kevésbé olvashatunk. Az ENSZ becs-lések szerint mintegy 1.300.000 koszovói albánt üldöztek el otthonukból. “ Pristina kísértetváros” – nyilatkozta nemrég Ibrahim Rugova, az erőszakmentességet hirdető koszovói albán vezető. Az albánok ellen folyó “ etnikai tisztogatás” gyökere évszázadok óta fennáll, s a mai állapot a keleti ortodoxok és az iszlám régió közötti ősi feszültség eredménye. Az Európai Baptista Szövetség április 8-11 között Wroclawban tartott ülésén leszögezte, hogy a " régi konfliktusok okainak kezelésében" a keresztyének segíthetnek. " Tudjuk, hogy a Balkánon bármilyen hosszútávú megoldást csak az jelenthet, ha a régi konfliktusok gyökereit felszámoljuk, és támogatjuk a baptista keresztyéneket is abban, hogy ismerjék fel: Jézus Krisztus gyülekezete jelentősen hozzájárulhat a megbékélés folyamatához.” (A Szerk.)

 A Tiranában működő Baptista Alapítvány a koszovói menekültek segítésével foglalkozik. Ruhákat és egyéb cikkeket tartalmazó csomagokat állítanak össze. A menekültek listája alapján látogatják a családokat és élelmiszerrel, higiéniai cikkekkel segítik őket. Kenyeret sütnek a menekültek részére. A Magyar Baptista Szeretetszolgálattól 20 tonna lisztet kaptak. Fogászati klinikát telepítettek ott, ahol a legtöbb menekült tartózkodik. Az ENSZ Menekültügyi Biztossága elismerő szavakkal értékelte a tiranai baptisták szolgálatát. (EBPS)

Nagyon gyorsan feledjük "elöljáróinkat, akik szólották Isten igéjét" (Zsid 13:7). Máskor indokolatlan szerénység tart attól vissza, hogy méltó tiszteletet adjunk azok emlékének, akiktől a legértékesebb lelki-szellemi javakat kaptuk. Magam is ezeknek egyik ilyen "örököse" lévén, bátorkodom missziókerületünk hívői és pásztorai elé hozni Gerwich György (1871–1972) és családi köréből három felejthetetlen missziómunkásunk nevét. Nem szorítkozom csupán az elvégzett levéltári munka ismertetésére, amikor áldott emléküket törekszem felidézni. Valamennyiüktől sokat tanulhattam.

Az egyik fontos tanulság a szellemi kincses-tár megbecsülése. Egyre inkább szokásossá válik köztünk tanítóink ítélgetése, a sajnálatos, bár köztünk roppant csekély számú teológiai elfogultság túl-hangsúlyozása. Tőlünk idegen teológiaellenessége kap lábra ilyenkor. Felületes általánosítások alapján kritizálják a teológiai irodalmat. Pedig száz esztendejénél is több már, hogy atyáink missziónk hős-korában, a teológiai tanulás mellett döntöttek, és a helyes alapvetést fontosnak tartották. Gerwich György és két veje esetében a hamburgi szemináriumi jegyzeteik megőrzése jó példa a tanítók iránti köteles tiszteletre.

A német hívők nem nézték le a más nyelvű testvéreiket. Hogy a Gerwich család otthon németül beszélt, azt többen tudtuk, de azt már kevesebben, hogy a délvidéki származású prédikátor szláv Bibliát is forgatott a magyar és német mellett.

Bretz Vilmos (1898–1952) szolgálatáról sokan hálaadással beszélnek, missziókerületünk régebbi területén. Mivel szolgált Dávodon 1939-től, később Baján és a mai déli határvidék gyülekezeteiben, majd 1943-tól 1959-ig Szigetszentmiklóson. Így a Budapesti Missziókerület támogatóját is tisztelhetjük benne. Hűséges felesége, később pedig valamennyi gyermeke állandóan dolgozott a gyülekezetben. Egyik fiuk talán tíz éves, máris külön "gyűjtőfüzetet" nyitottak neki a szülők, hogy támogassa a németországi Neuruppin segélyszervezetét. Így nevelték gyermekeiket adakozásra, pedig akkoriban a föllépő hadigazdálkodás a magyar háztartásokban mind szűkösebb lehetőségeket szabott.

A Bretz fivérek egyéni szolgálati ága a "népmisszióban" mutatkozik, illetve ahogy öccse székesfehérvári munkáját többen ismerik, a "kocsimisszió" létesítésében. Pécsett adták ki a kétnyelvű "Misszióbarát" lapot. Vilmos teljesen egyénileg folytatott még "postamissziót". Egy angliai missziócsoport ennek a társadalmi rétegnek igyekezett segíteni, magányosságukat oldani. Európa-szerte terjesztették folyóirataikat, és ennek magyar változatát, "Égi Posta" címen Bretz Vilmos családja forgalmazta. Míg a két Gerwich leány fiatalon elhunyt, Amália Eszter hosszú élettel áldatott meg. Sokszor használta Isten őt nemcsak jelképesen "égi postásának" Ő látta el az angol levelezést. A belföldi levelezés is tetemes volt (úgy 700 kézirat található az iratanyagban). Levelezői között voltak a kor nevezetes evangéliumi gondolkodású személyiségei: a keresztyén testvérek közül dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, és dr. Csia Sándor, a MÁV egykori igazgató főorvosa, aki református volt. Első levelezőlapja, tapintatos elutasítás Bretz Vilmos érdeklődésére, de az "Égi Posta" nyomán a hangneme egyre közvetlenebbé válik, a teljes bizalom kialakulásáig, a "kedves Vili" megszólításig.

Mindezzel pénzkezelés és elszámolási kötelezettség járt, aminek beszámolóit ismét "Amália néni" készítette. Hűtlenségnek, önzésnek nyomát sem találták, de annál inkább felismerhető volt a gondos "sáfár" keze vonása.

Az Égi Posta Újszövetséget is terjesztett a második világháború tragikus végéig. Volt olyan, aki visszaküldte, de egyetlen ilyentől eltekintve több százan fogadták el. Egyik postamester elkeseredésében és csalódásaiban már a végsőkre szánta magát, de Jézus Krisztus új életerőt adott neki.

  A június 28-tól július 10. között megrendezésre kerülő tanfolyamon karvezetés, harmónium, orgona és gitár szakon gyarapíthatják tudásukat a zenei szolgálatokra készülő fiatalok. A Tanfolyamot június 28-án, hétfőn 18 órai kezdettel

A modern technika kicsinnyé zsugorította bolygónkat, a Földet. A korszerű informatika eszközei a hírközlés minden területét forradalmasították, és a műholdak, digitális telefonhálózatok, az Internet és ki tudja mi minden még, gyorsabbnak bizonyulnak a száguldó járművek eddig soha nem tapasztalt elérhető sebességénél is. A hír, az információ behálózta immár a Földet. Egy fiatal, hívő informatikus szakember, Lesták Károly testvérünk nemrégiben így fogalmazott:"A baptista gyülekezetek sohasem éltek környezetüktől elzártan. Helyi viszonyainkon túl, mindig fontos volt a kapcsolódás a távoli testvérekhez. Mindez nem az emberek találmánya: a szeretet Istene kapcsolattartó Isten, ezért a képmására teremtetett embereknek is létük lényegéhez tartozik a kommunikáció. Hatékony kapcsolattartással megsokszorozhatjuk erőinket. Ezért oda kell figyelnünk arra, milyen korszerű eszközök lehetnek ebben segítségünkre. Az informatika életünk egyre fontosabb részévé válik. Eljött az ideje, hogy a hazai baptisták is számot vessenek az információs társadalom kínálta lehetőségekkel” Természetesen ezen a területen már történtek jelentős előrelépések, hiszen a Békehírnök számai már elérhetőek az Interneten. Egyházunknak, sok fiatal lelkipásztorunknak, gyülekezeti vezetőinknek van E-mail száma, amelyen szinte pillanatok alatt elérhetik egymást. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be a Budapesti Missziókerület lapja, a "Lelki Életünk” , is, amely március 9-től olvasható az Interneten. Nagy lehetőség ez, főleg ha figyelembe vesszük a hozzá kapcsolt ún. “Link-gyűjteményt” , amely sok hívő testvérünk honlapját, gyülekezetek (magyarországi, amerikai és más területeken élők) programjait és általuk az evangéliumot közvetíti. A Lelki Életünk Link gyűjteményében olvasható a Baptista Világszövetség és az Európai Baptista Szövetség, a Billy Graham Társaság, Baptist Press stb.... programja. Sőt, a gyülekezeti újságok előtt is megnyílt a lehetőség. A pesterzsébeti Szeretet-Szolgálat szintén olvasható már, az "Újságosstandot" nem is említve, amelyen a magyarországi egyházak újságjainak anyagát – Reformátusok Lapja, Új Ember, Új Élet, stb., de a tengerentúli Evangéliumi Hírnök információit is megtalálhatjuk. Aki Internet előtt ül, ne feledje el tehát meglátogatni missziókerületi tájékoztatónk honlapját, amely http:// members. tripod. com/lelkie/ címen érhető el a Világhálón. (A Szerk.)   

 " Isten szereti ezt a világot!" – János 3:16, a Szentírás legismertebb verse, adta az igei alapot a Baptista Világszövetség Férfi imanapján, amelynek keretében " Imareggelin" találkoztak a Budapesten és környékén lakó baptista férfiak. Az újpesti imaházban rendezett összejövetelen David Ortmann misszionárius tartott igei alapvetést, majd Hunter Vadász János és Újvári Ferenc lelkipásztorok, mint felkért hozzászólók egészítették ki a gazdag előadás mondanivalóját. Az imaközösséget asztalközösség követte, a hívatásos szakács Kalla Lajos testvér gombástojás készítményéből többen is repetáztak. A nemzetközi imalánc ez alkalommal a skót és a magyar baptista férfiak együttműködésének keretében zajlott. A kirkintillochi skót baptista férfiak nevében dr. Kenneth Stewart testvér telefonon kívánt áldást a magyarországi férfiakra, majd együtt imádkoztunk. Két magyar gyülekezet, Bagamér és Soltvadkert férfi testvéreivel is együtt imádkoztunk, majd a különböző kontinensen élő testvéreinkre gondolva könyörögtünk. Különös hangsúly esett imádságainkban ez alkalommal a koszovói válság sújtotta testvéreinkért. Az április 24-én délelőtt megtartott alkalmat Marosi Nagy Lajos testvér, a Diakónus Bizottságelnöke vezette, aki felolvasta a szabadkai lelkipásztor Borbély Árpád testvér E-mailon érkezett üzenetét is.
 

A képen: (balról jobbra)  David Ortmann misszionárius (USA), Hunter  Vadász János lelkipásztor (California), Ma-rosi Nagy Lajos, a BVSZ Férfi Szakosztályának európai alelnöke és Újvári Ferenc újpesti lelkipásztor látható.

Országos bibliatanulmányozó férfikonferenciát tart a Diakónus Bizottság június 24-27 között Debrecen-Erdős-pusztán a Dorcas Centerben, amelyre szeretettel meghívunk minden érdeklődő férfitestvért. Az évenként megrendezett konferencia programjában igetanulmányozások, előadások, sza-badidő programok, közös férfikari éneklés, és fórumbeszélgetés egyaránt szerepel. A konferencia ün-nepi záróalkalmát a Debreceni imaházban tartjuk. A jelentkezéseket június 10-ig a DB elnökének címére ( Marosi Nagy Lajos 1045 Budapest, Rózsa u 19.IV.14.) kérjük elküldeni.